Mindez persze viszonyítás kérdése, hiszen az oktatást és a pénzügyi szektort leszámítva valamennyi területen pozitív adatot szolgáltatott friss jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mindent egybevetve a tavalyi záró negyedévben a hazai beruházások volumene szerény 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. S hogy mit takar a szerény jelző? Azt, hogy a megelőző három negyedévben a hasonló adatok így következtek egymás után: 22,6, 21,1 majd 16,3 százalék.

A pálya lejtésében szakadás következett be az év végén, nem is csoda, hogy Matolcsy György bevezette titkos fegyverének felújított változatát, s a napokban 500 milliárd forintos keretösszeggel meghirdette a Növekedési Hitelprogram 2.0-t, amellyel az előző programból kockázatosságuk miatt kiszoruló kis- és középvállalkozásokat célozza meg, megfelezve a hiteleket 2,5 százalékos kamattal a címzettek felé továbbító kereskedelmi bankokkal az esetlegesen bedőlő kölcsönök terheit.

A 2014-es beruházási mérleg összességében viszont jól kommunikálható a kormány oldaláról, hiszen az átlagos 14 százalékos éves bővüléssel biztosan Európa élmezőnyébe tartozunk majd, még ha a bázis, ahonnan felfejlődtünk, rettenetesen alacsony is volt.

Természetesen a nemzetgazdasági tárca a KSH-közlemény kiadásának percében már készen állt a saját és a kormány dicséretét zengő közleményével, amelynek első pár mondatát érdemes szó szerint idézni. Íme:

„17 éve nem látott mértékben, 14 százalékkal bővültek tavaly a beruházások Magyarországon, amelyek értéke így meghaladta az 5200 milliárd forintot. Ilyen erőteljes növekedésre az 1998 óta megfigyelt idősor esetében még nem volt példa. Az adatok megerősítik, hogy a magyar gazdaság elmúlt időszakban mért növekedéséhez kimagasló, több mint 20 százalékos mértékben járultak hozzá a beruházások.”

A szomorú helyzet ezzel szemben az, hogy a tavalyi év végi 3,4 százalékos gazdasági növekedésből a beruházások vajmi kevés részt vállaltak, de ez majd a részletes GDP-adatok közelgő közreadásakor válik világossá.

Addig is nézzük, mit ír a KSH a negyedik negyedév beruházási adatainak részletezésekor: A beruházási tevékenység IV. negyedévi 1,9 százalékos növekedésén belül a gép- és berendezés-beruházások 6,9 százalékkal bővültek, míg az építési beruházások 1,6 százalékkal csökkentek. Az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint 2014 IV. negyedévében a beruházások 0,2 százalékkal nőttek.

2014 IV. negyedévében a beruházási teljesítményérték növekedéséhez elsősorban a nagy súlyú szállítás, raktározás ág beruházásainak 19 százalékos volumenbővülése járult hozzá. Az ágazaton belül főként a vasút- közút- és autópálya-építések, a nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztése, valamint a járműparkok korszerűsítése jelentős. A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység beruházási teljesítménye emelkedett a legnagyobb mértékben (33 százalék), ami egyedi nagyberuházásnak köszönhető.

A kórházak bővítése, felújítása következtében jelentősen bővültek a beruházások a humán-egészségügy, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (17,1 százalék). A Regionális Operatív Program keretén belül megvalósuló fejlesztések eredményeként nőtt a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (15,7 százalék) beruházási teljesítménye. Emelkedett még a beruházások volumene a kereskedelem (13,9 százalék), az energiaipar (11,6 százalék) és a mezőgazdaság (10,5 százalék) nemzetgazdaság ágakban.

A beruházások közel egyharmadát adó feldolgozóiparban mért 4,1 százalékos csökkenés elsősorban a – járműgyártás, valamint a gumi, műanyag termék gyártás miatti – bázishatás következménye. Az alágak közül számottevő a beruházás volumenbővülése az élelmiszeripar, gyógyszeripar, a vegyi anyag, termék, valamint a számítógép, elektronikai optikai termékek gyártás területén.

Szintén a magas bázisnak az eredménye a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 30,6 százalékos visszaesése. Ezen kívül csökkentek még a beruházások a pénzügyi, biztosítási tevékenység (21,5 százalék), az oktatás (15,7 százalék), valamint az egyéb szolgáltatás (9,2 százalék) területén.

2014-ben 5216 milliárd forintot költöttek beruházásra, összehasonlító áron 14 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A gép- és berendezés beruházások 23,9 százalék, az építési beruházások 8,6 százalékkal emelkedtek. A 19 nemzetgazdasági ág közül 17 ágban volumenbővülés figyelhető meg.

Éves szinten a legnagyobb növekedés a szállítás, raktározás (28,2 százalék), az építőipar (27,6 százalék) és az egészségügy (27,0 százalék) ágakban valósult meg. A legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar beruházásai 12,7 százalékkal emelkedtek, ami elsősorban a járműgyártáshoz kapcsolódó beszállító ágazatok beruházásaiban tapasztalt bővülésnek tudható be.

A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül jelentősen nőttek még a beruházások a művészet, szórakoztatás, szabadidő (24,4 százalék) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (22,1 százalék) ágakban. Az egész évre jellemző csökkenés a pénzügyi, biztosítási tevékenység (9,9 százalék) és az oktatás (7,4 százalék) nemzetgazdasági ágakban volt.