Mélyben a magyar versenyképesség

A versenyképességi ranglistán három helyet sikerült rontania Magyarországnak, amely így a 63. helyre futott be a Világgazdasági Fórum (WEF) szokásos éves megmérettetésén.

A svájci központ az egyes országok partnerintézményeit – nálunk a Kopint-Tárkit – bevonva 12 kategóriában, számtalan feltétel mentén osztályozta a versenyképesség megítéléséhez kapcsolódó tényezőket, s gyakorlatilag ugyanazokra a megállapításokra jutott, amelyek alapján a nagy hitelminősítők immár évek óta a bóvli kategóriában tartják a Magyarország adósi besorolását.

Befektetésvonzó képességünk az egyik leggyengébb a régióban, versenytársainktól való lemaradásunk évről évre nő. A többi visegrádi ország és Románia nemcsak tőkevonzó képességét, de gazdasági növekedését tekintve is állva hagyott minket. A WEF régiós rangsorában csak Szlovákia jár mögöttünk, de ő se sokáig. Amíg nálunk az uniós pénzből finanszírozott fejlesztések húzzák a GDP-t, addig a többieknél ebből a versenyszféra is nagyban kiveszi a részét. Az uniós tagállamok közül csak a szlovákok, a horvátok, valamint a mély válságban lévő ciprusiak és görögök állnak mögöttünk. Ami tény: Orbánék a 2010-es 52. helyről a 63.-ra kormányozták a „gyorsnaszádot”.

Az okok már-már visszaköszönnek: a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a túlburjánzó korrupció, amely a közbeszerzéseken keresztül az állami és uniós támogatások elosztásával kifejezett piactorzító szerepet játszik. Állandó kritika éri a kormányzati döntések átláthatóságát, a közpénzeknek a kiválasztottak irányába történő elszivárogtatását – e téren „panamai” szinten vagyunk, erről árulkodik a 125. helyünk. A bürokrácia, az adózási szabályok, a versenyhátrányt okozó magas elvonások, a bankok folyamatos sanyargatásának következtében meggyengülő pénzügyi szolgáltató rendszer, de az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás terén is jelentős restanciája van a kormánynak. A hitelpiac beszűkülése pedig visszaveti a fejlődést. Ahogy az államadósság, úgy a bedőlt hitelek aránya kiemelkedően magas, megüti a húsz százalékot. Az állam túlterjeszkedése, a túlszabályozásra való törekvése kapcsán kiérdemelt 128. hely is önmagáért beszél. A szakképzett munkaerő hiánya és az elvándorlás miatt döntően a „termelési központ” stratégiába illeszkedő beruházások valósulnak meg, ez pedig nem válik a szürkeállományára büszke ország dicsőségére. A munkamorál is alacsony szinten stabilizálódott – legalábbis nemzetközi összevetésben.

Ahol nem küzdenek hasonló gondokkal, az a lista dobogós helyeit kibérlő Svájc–Szingapúr–Egyesült Államok trió. Sorrendjükben az idén sem történt változás.

 

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.