- Így van, még a történészkollégák sem voltak tisztában azzal, mi történt pontosan a haláltáborokban, és hogy ilyen sok sonderkommandós túlélő volt. Meg tudom érteni, hogy tabutéma volt: ki akar egyfolytában a halállal foglalkozni? Sokan megkérdőjelezték, hogy lesz-e erőm véghezvinni a folyamatot, mégis sikerült megváltoztatnom a történelem arcát. Talán mert úgy gondoltam, ennél fontosabb dolgom nincs az életben. Folyamatosan gyötört az érzés, hogy ki kell derítenem az igazságot. Tartozunk vele az áldozatoknak.
- Claude Lanzmann Shoah című dokumentumfilmjében kemény a túlélőkkel: addig kérdezte őket, amíg érzelmi reakciókat nem erőszakolt ki.
- Én nem osztom az ő munkamódszerét. Nem volt célom nyílt sebeket még jobban feltépni. Fontosabb volt, hogy mindenkitől a teljes történetet tudjam meg a bűnről, amit a nácik elkövettek. A kegyetlenség és szadizmus stációit. Nem ment volna, ha az első találkozón kidobatom magam.
- Vallomások alapján lehet tudományos következtetéseket levonni?
- A németek mindent megtettek, hogy dokumentum vagy terhelő bizonyíték ne maradjon fenn. Vagyis a kutató csakis a túlélők beszámolójára számíthat. Az emberi memória nem tökéletes. De hiteles lesz a történet, ha az egymást nem ismerő válaszolók pontosan ugyanúgy írják le a folyamatot.
|
Gideon Greif: A zseniális Nemes Jeles tiszteli a múltat
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
- Nemes Jeles László a könyvét vette alapul a Saul fiához. A legtöbb helyen elismerték, Németországban viszont elutasításban részesült.
- Csodálkozni fog, a könyvem ott „bestseller": 16 kiadást élt meg és több mint 220 ezer példában kelt el. Miért utasítják el a Saul fiát? A válasz egyértelmű. Arról az országról beszélünk, ahol ezt a bűnt megtervezték és végrehajtották.
- Látta a Saul fiát?
- Nyolcszor. Mindig felfedezek benne valami újat. Azért pazar film, mert megmutatja, milyen volt egy sonderkommandós mindennapi élete. Nagyon pontos, akkurátus, történelemhű munka. Nemes Jeles egy zseni. Méghozzá fiatal zseni.
- A hollywoodi holokausztfilmekről mit gondol?
- Azt, hogy veszélyesek. A legrosszabb film, amit életemben láttam A szürke zóna, amely az erdélyi Nyiszli Miklós (Auschwitzban Mengele boncolóorvosa lett – a szerk.) életét dolgozza fel. De minek? Több ezer hiba és történelmi tévedés van benne, demagóg és ostoba hazugság az egész. Nemes Jeles tiszteli a múltat. Mindamellett Saul karaktere is fikció: képes embernek maradni még Birkenauban is.
- Történészként mit szól ahhoz, hogy Európában egyre többen vannak a holokauszttagadók?
- Nagyon aggasztó, de nem vagyok meglepve. Ha most előre tudnánk utazni az időben háromezer évet, látnánk, hogy még nem tűnt el az idegengyűlölet. Ez a civilizációnk része, az emberiség sosem fogja kinőni.
Névjegy
Gideon Greif A holokauszt és azon belül az auschwitzi koncentrációs táborban működő sonderkommendó történetére specializálódott 65 éves, izraeli történész 2011 óta a zsidó és izraeli történelem professzora az austini Texas Egyetemen. Könnyek nélkül sírtunk címmel jelentette meg könyvét az Európa Kiadó.
