Külső, kijelző, csomagolás

Az Axon a szövettanban az idegsejtek hosszú nyúlványát jelenti, a mobilok körében pedig a ZTE komolyabb árazású okostelefonjait, amelyek a mai kínai márkák kettős személyiségzavarának részbeni megtestesítői. Úgy alakult ugyanis az elmúlt pár szezonban, hogy egy-egy nagyobb ázsiai vállalat a saját logós eszközök mellett piacra dobott a márkajelzést elhagyó, önálló brandnévre építő ketyeréket, azok online értékesítésére, minimális reklámköltésre és olyan járulékos költségek megtakarítására fókuszálva, mint mondjuk az utcai boltok fenntartása és az alkalmazottak kifizetése. Ez ahhoz a kettősséghez vezetett, hogy megvásárolható a mutatós, Full HD-s, Kirin 950-es, dupla kamerás Huawei P9 drágán, és a mutatós, Full HD-s, Kirin 950-es, dupla kamerás Honor 8 jóval olcsóbban. Miért éri meg a B-vonalat fenntartania számos gyártónak? Nos, míg a márkalogós termékek elsősorban szolgáltatói kínálatban számíthatnak sikerre az ottani kedvezmények miatt, addig az ár/érték harcosok a kártyafüggetlen piacon csapnak össze, és ugyebár arrafelé is akad lefölözni való haszon. Ergo megéri két vasat a tűzben tartani.

Az Axon 7 Mini legfeljebb egy óriás tenyerében tűnhet apró eszköznek, az enyémben nem éppen az [+]

A ZTE esetében a Nubia széria önállósodott, ott a Z11 a jelenlegi csúcs, 5,5 hüvelykes képátlóval, míg a Mini a kisebbik variáns, 5,2 hüvelykkel. A tavaly indult Axon sorozat pedig megtartotta a gyártói logót, és idén hetes sorszámmal ajánl többféle méretű és felszereltségű mobilt. Az Axon 7 5,5 hüvelykes Snapdragon 820-szal, az Axon 7 Max 6 hüvelykes Snapdragon 625-tel, az Axon 7 Mini pedig 5,2-es Snapdragon 617-tel. Ez utóbbi egyébként annyira mini, mint egy Hummer egy tank mellett, vagy az Eiffel-torony a Burdzs Kalifa társaságában, és a 147,5 x 71 x 7,8 milliméteres értékek is méretes mobilról árulkodnak. A 153 gramm sem az a tömeg, ami csak úgy, észrevétlenül csúszik az ingzsebbe, persze az Axon 7 és a Max mellett már mindjárt kisebbségi komplexusa lehet a Mininek. Az anyaghasználat szempontjából semmiképp: az ívesre csiszolt védőüveget leszámítva a fém a domináns burkolóelem, hátul mindössze két vékony csík, elöl pedig a hangszórórácsok kaptak plasztik kivitelt, zéró negatív hatással a kitűnő konstrukcióra.

Az Axon 7 Mini mutatós és remekül egybe lett rakva [+]

Ha egy kézzel nem is egyszerű a 1080 x 1920 pixeles AMOLED kijelző minden pontját elérni, kényesen ügyeltek a ZTE-nél, hogy minden él, sarok és egyéb három dimenziós elem le legyen kerekítve, ezért borzasztóan kényelmes a Mini fogása, még ha a csúszós kivitelt itt sem sikerült valami tapadósabbra cserélni. Legalább marad feature a jövő mobiljai számára: hátlap, ami tapad. Az AMOLED panel kissé kékesen, de természetes telítettséggel lett kalibrálva, akinek ez nem tetszik, melegebb színegyensúlyt és kirobbanóan élénk színeket is választhat. A napfény alatt egyiknek sincs érdemi haszna: a fényerő túl alacsony még az őszi, haloványabb fényű égitest alatt is, extra fénysűrűséget pedig nem vet be a Mini ilyenkor. A betekintési szögek viszont kitűnőek és a fényvisszaverés is alacsony, amivel a Mini némileg kompenzál nap közben, éjszaka pedig kellemesen elsötétíthető. Az érintési érzékenység és a rezgőmotor erőssége is rendben van.

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Az AMOLED kijelző mellett a hangszórórácsok is főszerepet kaptak elöl [+]

Az a véleményem, hogy ha már egynémely gyártó vastag képernyőkávákat vet be, legalább használja ki a kijelző alatti helyet a sztereó hangszórópár összehozására, és pont ilyen tulajdonságuk miatt népszerűek az Axon mobilok. Igen, a kezelőgombok a kijelzőtől rabolnak maguknak helyet, így a hasznos képernyőtartalom elmarad egyik-másik riválisétól, viszont nem csak egy irányból áradnak a multimédiás hangok, és nem is takarja el az útjukat a tenyér. Más kérdés, hogy valamitől az idei Mini nyúlánkabb lett a tavalyinál, és ezt nem a telepméret indokolja, mert az 2705 milliamperórásra csökkent. Felülre fénymérő, közelségérzékelő, 8 megapixeles kamera és értesítési LED került, a kijelzőnek egyébként van egy keskeny, fekete szegélye. Küllemben az idei Mini olyan, mintha a tavalyinak és a HTC One-nak gyermeke született volna, ám akárhogy is mozgatom a kritikus szemüvegemet, nem tudok belekötni: a formaterv nagyszerű lett.

A OnePlus 3 társaságában [+]

Az oldalakra is ráhajló hátlap mind a négy széle felé lekerekedik. Jobb oldalt, kissé magasan várja a hangerőszabályzó és a bekapcsoló az ujjakat, a SIM-tálca az átellenes oldalon piszkálható ki a mellékelt tűvel, a füles felülre megy, a Type-C típusú USB-kábel pedig alulra. Az utóbbi kettőnek egy-egy mikrofon is a társasága. Hátul 16 megapixeles kameramodul emelkedik ki, az f/1,9-es lencsénél valamivel magasabbra nyúló fémszegéllyel, hogy a védőüveg ne karcolódjon meg az asztallapon. Lejjebb kételemes, de egyszínű villanópár és érintésalapú ujjlenyomat-olvasó, a mutatós hátlap alján pedig gyártói, márka- és egyéb feliratok fedezhetők fel, egy-egy szürke, plasztik csík társaságában. A forma a szem és a kéz szerint is működőképes, az összeillesztés pedig kifogástalan lett.

A csomagoláson meglátszanak a tengerentúli utazás nyomai, a tartozékok viszont érintetlenek maradtak [+]

A készülék két nanoSIM-et vagy egy nanoSIM-et egy egy microSD kártyát fogad be a hibrid tálcán, a felhasználónak tehát választania kell, hogy milyen kártyakombinációt használ. A tengerentúlról ideérve a fehér, minimalista csomagolás nem igazán tartotta meg formavilágát, a puha, a papírszerkezet itt-ott benyomódott, a belbecs ugyanakkor érintetlen maradt. A telefonhoz jár egy átlátszó, puha tapintású műanyag tok, egy SIM-tálca nyitására alkalmas, dupla lukas tű, egy earbud típusú mikrofonos füles, egy széles profilú, összetekercselt USB-C kábel, némi leírás és egy 5/9 voltos, 1,5 amperes gyorstöltő, a Gearbest jóvoltából ide eljutott csomagolásban európai fali csatlakozással.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!