A gyermekkorban kialakuló ételallergia illetve ételintolerancia manapság szinte népbetegséggé vált Európában. Az, hogy mennyire elterjedt, és nemcsak a gyermekek körében, mi sem bizonyítja jobban, hogy ma már nem találunk olyan éttermet vagy élelmiszer boltot, ahol ne juthatnánk hozzá laktóz- és gluténmentes, vagy esetleg „mindenmentes” ételhez.

De vajon miért ütötte fel a fejét ez a jelenség a mai világban? Erre valószínűleg még nem kapunk egyértelmű választ, viszont jó ha minden szülő vagy leendő szülő tisztában van az ehhez kapcsolódó fogalmakkal, és hogy hogyan ismerhető fel az ételallergia, illetve -intolerancia, mit tehetünk ellene, esetleg van-e mód a megelőzésére. 

A témában ismét Dr. Kovács Tibor, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet gyermekgyógyásza volt segítségünkre. 

Mi a különbség az ételallergia és -intolerancia kifejezések között?

Az ételallergia valamely étel fehérje komponense ellen indított túlérzékenységi reakciója a szervezetnek. Az ételintolerancia esetén bizonyos ételek emésztőszervi panaszokat okozhatnak (hasfájás, puffadás, hasi görcsök, esetleg hányás), de nem allergiás reakció miatt. Például a leggyakoribb ételintolerancia a tejcukor érzékenység, mely esetében a tejcukor lebontásának zavara okoz panaszokat a tejcukor bontó enzim elégtelen mennyisége miatt. 

Mi az oka az egyre növekvő allergiás megbetegedéseknek?

Sok összetevős tényező az allergiás megbetegedések számának növekedése. Vannak genetikai tényezők, melyek hajlamosabbá tesznek egyeseket a túlérzékenységi reakcióra, szerepet játszik a nagyszámú környezeti terhelő tényezők jelenléte, és sok esetben a szervezetben az ún. immuntolerancia kialakulásának elmaradása van a háttérben.

Megelőzhető-e az ételallergia, ha igen, milyen módon tehetünk ellene?

Korábban azt hittük, hogy az a megelőzés legfőbb módja, ha minél később vezetünk be egy csecsemő étrendjébe különböző ételeket. Mai tudásunk szerint a túl korán (4 hónapos kor előtt) és a későn bevezetett táplálékok egyaránt növelik a táplálékallergia valószínűségét. Így azt ajánljuk, hogy anyatejes táplálás mellett 4-6 hónapos kor között kezdjük el pici mennyiségekkel kóstoltatni a babát, mely révén elérhetjük, hogy az ételfehérjékkel szemben az immunrendszere elnéző, toleráns lesz, nem pedig túlérzékenységi, allergiás reakcióval reagál.

Milyen tünetekből következtethetünk arra, hogy gyermekünk esetleg gluténérzékeny/laktózérzékeny?

A gluténérzékenység nem allergia, és nem ételintolerancia, hanem egy autoimmun betegség, melyet a búzában, árpában, rozsban található fehérje fogyasztása indít el. Főbb, klasszikus tünetei az elhúzódó hasmenés, puffadás, fejlődésben való elmaradás, jellegzetes bőrkiütések lehetnek, melyhez a felszívódási zavarhoz társuló vashiány, vérszegénység és annak jelei észlelhetők. A glutén teljes életre szóló kiiktatása révén szűnnek meg a panaszok.

A laktóz érzékenység esetén a vékonybélben kevesebb tejcukor bontó enzim található, azért a táplálékkal bevitt és le nem bontott tejcukrot a vastagbélben baktériumok használják fel, ennek következtében jelentős gázképződés, puffadás, következményes hasi görcsök lépnek fel, savanyú szagú hasmenéssel kísérve. Ebben az esetben a laktózmentes étrend betartása, illetve az étkezések mellé adott laktáz enzim tartalmú gyógyszer használata jelent megoldást. 

Valóban igaz, hogy 3 éves kor alatt nem megbízhatóak az ételallergia vizsgálatok?

3-5 éves korig az allergiavizsgálatok valóban nem egyértelműen nyújtanak segítséget az ételallergia kivizsgálásakor. Amennyiben bizonyos ételfehérje ellen termelődött ún. specifikus IgE típusú ellenanyagok magas szintjét mérjük, és az a gyermek panaszaival szinkronban vannak (vagyis az adott étel fogyasztása egyértelműen kiváltja, vagy rontja a tüneteket), akkor nincs nehéz dolgunk a diagnózissal. Abban az esetben, ha nem tudunk laboratóriumilag spec. IgE típusú ellenanyagokat kimutatni, akkor az még nem zárja ki az ételallergia lehetőségét. Ilyenkor a gyanúba vont étel megvonása majd visszadása mellett megfigyelt tünetek, és azok intenzitása alapján tud a szakember véleményt mondani.

Milyen eljárással, vizsgálattal lehet kimutatni, vagy éppen kizárni a gluténérzékenységet/laktózérzékenységet a 3 éves kor alatti gyermekeknél?

A gluténérzékenységet vérvizsgálat segítségével tudjuk ellenőrizni. A laktózérzékenységet 3 éves kor alatt – mivel a gyermekkel még nem tudjuk elvégeztetni az ún. hidrogén kilégzési tesztet – a laktóz étrendből történő kiiktatásával, illetve visszaadásával tudjuk diagnosztizálni. Ha a tejcukor kiiktatása az étrendből egyértelműen megszűnteti a panaszokat, majd a visszaadás során azok ismét megjelennek, akkor egyértelmű a diagnózis.

Produkálhat-e a gyermek pszichésen hasonló tüneteket, mint a gluténérzékenyek/laktózérzékenyek?

Gyermekkorban is létezik az ún. irritábilis bél szindróma, melynek tünetei (hasi fájdalom, görcsök, puffadás, hasmenés) hasonlóak a fenti állapotokhoz, ezért a kivizsgálás során mindig gondol erre is az orvos.

Milyen étel alapanyagokat kell kiiktatni az étrendjéből a laktóz- illetve gluténérzékenyeknek?

A gluténérzékenyek esetében kerülendő a búza, árpa, rozs és a zab, illetve az ezekből készült ételek fogyasztása.

A laktózérzékenyeknek pedig a tejcukor kerülése javasolt, vagyis számukra megoldás a laktózmentes tejtermékek fogyasztása.

A Svábhegyi Gyermekgyógyintézetben van-e lehetőség gyermekkori allergia vizsgálatra? Illetve milyen terápiás lehetőségek vannak az allergia kezelésére?

Intézetünkben a tünetek, panaszok felmérését követően lehetőség van a gyakori megbetegedések hátterében álló alapvető immunológiai laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére (pl. immunglobulinok csökkent termelése, hiánya, csökkent fehérvérsejt termelés), és immunerősítő kezelések beállítására.

Az allergiás tünetek, panaszok okának pontos feltérképezése a legmodernebb, XXI. századi technikákkal lehetséges. Az allergia vizsgálat bőrtesztből (Prick-teszt) és/vagy vérvételből áll. Három éves kor alatt csak vérvételt végzünk.

Magyarországon intézetünkben az elsők között beállított vizsgálati módszerrel, az úgynevezett molekuláris, vagy komponens alapú (CRD) allergia-diagnosztikai vizsgálattal állítjuk fel a lehető legpontosabb diagnózist.

A cikk a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet közreműködésével készült.

Ha tetszett a cikk, oszd meg mással is, és kövess, mert hamarosan újabb érdekes témával jelentkezem!